Adventi hangverseny (2016. december 17.)
Adventi hanghullámok
Sok minden nem indokolja, hogy egy adventi koncertbeszámolót fizikai törvényszerűségek magyarázatával indítsak, de az Erkel Ferenc Vegyeskar 2016-os évet lezáró hangversenye kapcsán mindenképpen ki szeretném emelni, hogy mind a hangok, mind a hőenergia hullámok közvetítésével terjednek, és alapvetően felfelé szállnak. Ahogy a kórus által megzengetett dalok is, melyek mind hozzásegítették a népes hallgatóságot ahhoz, hogy kicsit „felülemelkedhessenek” a mindennapok valóságán, és az adventi várakozást is mélyebben megélhessék.
A három részből álló műsor elején a gyerekek énekeltek, akik minden elismerést megérdemelnek, hisz teljes erőbedobással teremtették meg csengő hangjukkal a koncert alaphangulatát, és azonnal mosolyt varázsoltak a közönség arcára. A második blokk motettákból állt: egy-egy női-, és férfikari kompozíció után, a Kocsár és Mendelssohn műveket már a teljes kórus adta elő.
Ám a közönség sem maradt ki a jóból: karácsonyi dalokat énekeltek velünk közösen, ezzel is tovább emelve az ünnepi hangulatot.
A csúcspont azonban kétségkívül a záró szám: Antonio Vivaldi Magnificat-jának zenekarral történő előadása volt. A kamarazenekar lelkesen és pontosan játszott, a vonósok pasztellszínű hangjai tökéletesen ellenpontozták a csembaló hangszín kristályos pengését, amely a kórus és a kiváló szólisták együttesével biztosította, hogy a hangok a helyükön legyenek. Hűséges közönségünk pedig hosszantartó tapssal hálálta meg a kórus munkáját, mellyel igazán méltóképpen zárhattuk az izgalmakban és eseményekben bővelkedő 2016-os esztendőt.
Csete Krisztián