Székesfehérvári beszámoló a „legfrissebb” kórustagtól
Egy Fantasztikus, Várva-várt Koncert beszámolója
Székesfehérvár nagyon kedves nekem. Ide jártam főiskolára, itt ismertem meg a férjem, és itt volt az esküvőnk. Mindig örömmel megyek a városba. Ezért is vártam nagyon a 2015. május 30-án megrendezett II. Szent István Városa Kórustalálkozót, amire mi is hivatalosak voltunk.
A Vox Mirabilis Kamarakórus volt a házigazda, és rajtunk kívül (EFVK) még két kórus: a Dunaújvárosi Vegyeskar és a Vass Lajos Pedagógus Kórus Galántáról adta elő egyházi műsorát, a koncert végén pedig Kodály: Ének Szent István királyhoz című kórusművét énekelte az összkar a Szent Imre templomban.
Különleges esténk volt. A kórusok ihletett pillanatokat szereztek a közönségnek, szép műsor-összeállítással és igényes előadásmóddal. Meglepően sok kortárs darab hangzott el, de ezek tökéletes egységet alkottak a barokk és más művekkel.
A mi műsorunk számomra különösen szívhez szóló volt. Úgy rémlik, sok mindent megcsináltunk abból, amit a karnagyunk kért, voltak gyönyörű pianók és erőteljes forték. Egyszerű, letisztult hangzások szólaltak meg. Zengett a templom (rajtunk meg futkosott a hideg…). Az egyik néző azt mondta, nagyon szuggesztív volt a műsorunk. Tényleg az volt! A koncert előtt már tudtam, hogy beszámolót fogok írni, és tudtam, úgy kellene hallgatnom a műsort, kicsit talán „kívülről”, hogy ezt megvalósíthassam. De nem sikerült, mert elsodortak a hangok, az érzelmek, a ZENE. A záróakkordok utáni pillanatok voltak a legszebbek, amikor szinte tapintani lehetett a csendet, levegőt se mertünk venni…
Kedvenceim az Alleluja (R. Manuel) és Lotti Crucifixusa, időnként megnézem ezeket az egyik videómegosztó portálon. Az biztos, hogy mostantól a mi felvételünket fogom nézni és hallgatni! Pontosabban ezek voltak EDDIG a kedvenceim. Szombat este óta a Dormi Jesu (Tóth Péter műve) kavarog bennem, azt olyan gyönyörűen énekeltük, hogy összefacsarodott tőle a szívem. Abban még a csend is olyan volt, hogy már-már megszólalt.
Nem régóta vagyok „Erkeles”, eddig mindössze tíz próbán és két fellépésen voltam köztük. Lehet, hogy máris elfogult vagyok? Nem tudom. Azt viszont tudom, hogy nagyon jó szívvel ajánlom mindenkinek, jöjjön, hallgasson meg bennünket elkövetkező koncertjeink valamelyikén, nem fogja megbánni. Szép élményeket szerzünk neki, ígérem!
És azt is tudom, jelezni kéne Zemlényi Katicának, hogy számítson ránk a jövőben is, mert szívesen mennénk a III. Szent István Városa Kórustalálkozóra Székesfehérvárra.
Kardos Ági