A Magdolna utcai kis csodák
Az Erkel Ferenc Vegyeskar és norvég vendégeinek estje a Vasas Székház dísztermében
Szeptember 25-én este a VIII. kerület egyik patinás kórusa, – az 1948-ban alakult, s azóta is a Szentkirályi utcában működő – Erkel Ferenc Vegyeskar adott koncertet a Magdolna utcai Vasas Szakszervezeti Székház ma is lélegzetelállító nagytermében.
A koncerten – a Cartour Utazási Iroda üzletágvezetőjének, Szakács Évának és a norvég Escape Travel szervezésének köszönhetően – két norvég kórus, a Brevissimo nőikar és az észak-norvégiai Porsgrunn városából érkezett Kvinnekor volt a magyar kórus vendége.
Az Erkel Ferenc Vegyeskar, – melyet 2002 óta Cseri Zsófia vezet – minden szempontból (életkor, foglalkozás, nem, zenei képzettség) vegyeskar, de a közös éneklés, a zene szeretete összeköti őket. Művészi munkájuk során már számos magyar és nemzetközi kórusversenyen, fesztiválon értek el kiváló helyezéseket, különdíjakat.
Koncertjük első száma a tavaly, 99 éves korában elhunyt norvég zeneszerző, Knut Nystedt Laudate Dominum című motettája volt – feltehetőleg az est norvég közönsége, a vendégkórusok és néhány norvég civil, akik jelen voltak az esten, már itt elérzékenyülve hallgatták a magyar kórust. Ezután két amerikai szerző Alleluiáját, és Anton Bruckner: Salvum fac populum kezdetű kórusművét énekelték. Majd a megrendítő szépségű In Paradisum következett, amelyet a katalán zeneszerző, Lluís Maria Millet a spanyol polgárháborúban meggyilkolt édesapjának emlékére írt, 1941-ben. Végül két orosz egyházi ének, Szergej Rachmanyinov és a 80. születésnapját most ünneplő, észt zeneszerző, Arvo Pärt Bogorogyice gyévo című művei csendültek fel, illetve Beischer-Matyó Tamásnak a magyar kórusirodalom népdal-hagyományait megújító művét, az Édesanyám rózsafáját énekelték. Műsorukat követő vastapsnak engedve, az énekesek egy lett altatódallal vonultak le a színpadról, elvegyülve a közönség közé.
A huszonöt hölgyénekesből álló Brevissimo 1993-ban alakult, karnagyuk 2005 óta Terje Telle úr. A Norvégiában és a skandináv országokban népszerű kórus állandó közreműködője Kari Gjaerum popénekesnő fellépéseinek és Hanne Krogh énekes-színésznő Norvégiában közkedvelt karácsonyi hangversenyeinek. Ezen az estén is sokszínű repertoárjukból énekeltek. Az osztrák Lorenz Maierhofer, a kortárs norvég Stein Skoyeneie és az amerikai Roger Emerson és Fred Bock zeneszerzők kórusművei után Andrew Lloyd Webber Macskák című musicaljének sikerszámát, a Memory-t énekelték norvég és angol nyelven. A műsoruk végén az Addams Family-sorozat zenéjét jegyző Marc Shaiman, és Mac Huff egy-egy dalát hallhatta a koncert közönsége. Ráadásként a nagy drámaíró, Henrik Ibsen egy norvég népi dallamra írott versének kórusátiratát énekelték.
A porsgrunni Kvinnekor 1925-ben alakult, idén ünneplik fennállásuk 90. évfordulóját. A fiatal és szépkorú hölgyekből álló kórus ötven éve szűkebb hazájuk népviseletében lép fel. A kórus élén egy fiatal karvezető, Sarah Nordal áll, s ha kell a zongora mögül vezényel: és 2015-ben ez sem meglepő, nem kottából, hanem egy nagyobbacska tablet képernyőjéről. Több nemzetközi fesztiválon is részt vettek, a skandináv országokon kívül Írországban, Ausztriában, Észtországban, Lengyelországban. Magyarországon most először vendégszerepeltek.
A koncerten az utóbbi évtizedek könnyűzenei sikereinek izgalmas, egyéni hangulatú átdolgozásait, a Carpenters együttes 1972-es dalát, a Top of the world-öt, a Ben Oakland és Milton Drake által a The Four King Sisters énekeggyüttesnek 1940-ben írt Java jive-ot és Stevie Wonder 1976-os, Isn`t she lovely című dalának feldolgozását énekelte a kórus, hamisítatlan norvég derűvel. Különleges ajándékot is hoztak magukkal, hiszen az 1905-ben, Budapesten született Joseph Kozma és Jacques Prévert Les Feuilles mortes című sanzonjának angol nyelvű kórusátirata (Autumn leaves, magyarul Hulló levelek címen ismert a dal) is szerepelt a koncertjükön, de 17. századi angol madrigált is hallhattunk tőlük. Különös hangulata volt a műsorukat záró norvég daraboknak.
Mindhárom kórus programja élményszámba menő kis csoda volt a Vasas Székházban, a Józsefvárosi estében.
-nnz-
